Szkeccs 15. – Három Arran a mezőről
Arran 10 Year Old OB 46 %
Az egyik legstabilabb karakterré nőtte ki magát a kezdeti bukdácsolások után a 2010-es évek második felére a ma már Lochranza Distillery néven futó Isle of Arran elsőszámú whisky reprezentánsa. A 10 éves alapmalt a csúcsán egy tiszta, őszinte, sallangmentes maláta whisky volt, remekül kiforrott tésztás-gabonás jegyekkel, amiken kényelmesen trónolt egy nem túl erőszakos citrusos top note, mézes vaníliás alapokon. A dizájnváltás utáni első, új tíz éves kóstoláson, emlékszem, egy picit csalódottan vettem tudomásul, hogy ugyan a karakterek jelen vannak, de az egyensúly kicsit borult. A mostani Szkeccs során kóstolt Arran 10 éves már a jelenlegi dizájn, lássuk mennyit csillapodott a váltás utáni lámpaláz után ez az ital. Továbbra is nagyon könnyű és tiszta párlat. Szinte “átlátszik”, de sok átlagos társával ellentétben itt a tartalom hangsúlyosabb. A leggondosabb odafigyeléssel kikevert vanilás-mézes öntet egy kevésbé kifinomultan készített péksüteményen. A “tészta” részén jellegzetes gabonás szárazság, a “töltelék” viszont továbbra is jellegzetesen citrusos. A legnagyobb dolog az Arran 10 éves kapcsán az, hogy nem törekszik és nem is akarhatna több lenni, mint ami. Azt viszont olyan remekül hozza, hogy az egész skót single malt világ egyik legjobb bevezető maltja, kóstolásnál pedig a legjobb Position 1. dram. És mind tudjuk, hogy a színpadra elsőként lépő művész helyzete a legnehezebb. Szinte önálló “képesítés” kell hozzá, hogy megfelelően kezelje a még nem kellően bemelegedett közönséget, rövid idő alatt átadja a mondanivalóját és kellő kényelmet alakítson ki a közönség számára a nagyok fellépése előtt. Az Arran ennek a művésze.
Arran Bere Barley 2004 -2012 46% OB
Oh, a Bere barley! A legnehezebbnek nevezett árpa típus a szeszfőzdék számára, mégis az egyik legkiválóbb maltokat eredményező kísérlet! Egyedül a Highland Park “bukott bele”, náluk nem működött, ami vicces, lévén a Bere szinte kizárólag Orkney szigetén termelt fajta, ott is az egyetemi projekt részeként kimondottan a whisky lepárlók számára fenntartva. A HP mellett az Arran és a Bruichladdich vett részt a tesztelésben, ami valamikor bő tíz évvel ezelőtt indult. A HP ki se jött igazán a Bere variációkkal, többségét elnyelte a Valfather, az Arran sem kapott rá, a Laddie viszont mesteri szintre emelte. Azóta is a legjobb maltok egyike! Nézzük mit mutat az Arran változat a projekt elejéről. Pazar! Az egész boroshordós-sherry-mindeféle vacak finiselést és még a hosszú érleléseket is zárójelbe teszi! Na ilyen egy maláta whisky egy autentikus árpából. Semmi bonyolult dolog csak tiszta gabonadzsúz. Ha az Arran kapcsán megkérdőjelezhetetlen a housestyle alapjait adó friss kenyérre kent citromos-vaníliás krém szimbolikája, akkor a Bere kapcsán ezt még egy szinttel magasabbra emelik. Létezik olyan, hogy bukolikus tökéletesség? Miért ne? A vidék egyszerűsége legalább annyira nagyszerű, mint az urbánus eklektika és művészet. Roppanó croissant, vanilikrém, herbális kesernyésség, grapefruit és citromhéj, édes gabonás jegyek táncolnak a száraz füvön, vidám harmóniában a szinte mediterrán jegyeket hozó citrusokkal, amik köré egyszeri díszként kamillakoszorú kerül a kellően fűszeres mézzel rögzítve. A lochranzai pék lányai meztelenül a réten gyógynövényt gyűjtenek, ha elég vizuális vagy hozzá..
Arran 2009 – 2017 Gordon & MacPhail Connoisseur’s Choice 46%
Ennek is már vagy öt éve, hogy palackba került… És már a GM is, benne a CC is dizájnt váltott, nem csak a hivatalos Arran. Ilyen gyorsan fordulnak a dolgok retrográdba. Lássuk! Tipikus GM cucc. Fegyelmezett, csendes, stabil biztonsági játék. Klasszik CC palackozás a 21.századi egyik újonccal, egy fiatal Arrannal. Malátás jegyek, lágy gyümlcsösség, talán kicsit több a körte, a barack mint az OB hasonló korú verzióban. A herbalitás határán billegő keser jegyek, narancshéj, fanyar citrushéj reszelék. Rengeteg fű. Frissen vágott, gyorsan száradó, hosszú szárú. Olyan amit az ember a fogai közt tartva vidáman lépeget a poros falusi úton, az egyik Krisztus kereszttől a másikig, miközben kéretlenül is barátkozni akar a mezőn dolgozó helyiekkel. Menj tovább vándor, ez a könnyedség csak neked szól, a munka a földeken nem romantikus dolog. Ahogy ez a Connoiseur Arran sem az. Ellenben megbízható. Délről integet az északon tükörképként is értelmezhető Balblair-nek, aki mosolyogva vissza integet. A zöldalma savassága, a füves aromák, a könnyű gyümölcsök, az Arran… Melyik út megyen is itt Lokrancába?
Barman’s Choice