Április 26-án kezdődik és május elsejéig tart a Spirit of Speyside Festival, az egyik legjelentősebb skót whisky rendezvény. A Speyside régiónak nevezett térség whisky lepárlói, köztük olyanok is, amelyeknek nincs Visitor Centre -jük, illetve a nagyközönség előtt zárva tartanak, ezekben a napokban a programok mentén megnyitják kapuikat. Lehetőség adódik az ismert és látogatható főzdék mellett bejutni olyan helyekre is, amelyek még a legfanatikusabb whisky rajongók előtt is ismeretlenek. A hét eseményeit kóstolók, túrák, zenei rendezvények, előadások színesítik.”

Spirit of Speyside. Egy rendezvény, amit joggal lehet a legfontossabbnak nevezni. Velük kezdődik a whisky szezon, őket követi Islay és Campbeltown saját fesztiválja, a sok kisebb helyi rendezvényről mint az Arran fesztivál vagy a lokális Perthshire whisky fesztivál ne is beszéljünk. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a Dramazin minden rovatát egy hétig a Speyside maltjainak rendeljük alá, párhuzamosan a nagy whisky eseménnyel tematizálva a felületünket. Elsőnek itt az Impressziók rovatban, a hírhez whiskyt ajánló poszt sorozatban.

Mit is ajánlhatnék amikor ezerféle lehetőség van arra, hogy az ember Speyside maltjai előtt tisztelegjen? Valami különlegeset? Ritkát? Valami naprakész friss újdonságot? Úgy döntöttem a mai whisky ajánlás a Speyside régió legnagyobb neveinek alap maltjait ajánlja. Hajlamosak vagyunk úgyis átnézni rajtuk tapasztalatunk növekedésével. Remek alkalom visszatérni az alapokhoz. Szó szerint az alapokhoz.

Mi más lehet ezért a kezdő ajánlás mint a Glenfiddich 12 Year Old?

A világ elsőszámú single maltja, aki bizonyos okok miatt a single malt kategória modern entitásának szimbolikus pionírja. Van még egy csomó érdekes címe, hiszen hívhatnánk akár az igazi karácsonyi whiskynek is. Annak általában valami nehéz, diós, sötét és gazdag maltot képzelünk pedig a Glenfiddich-nek sokkal közelebbi a kapcsolata a karácsonnyal, mint bármilyen ünnepi gazdagságot sugalló sherried maltnak. Azért mert a legelső cseppek pont 1887 karácsonyának estéjén desztillálódtak a szarvasok völgyében. A 12 éves az ikonikus háromszögletű palackkal meg ott van azóta a világ bármelyik szegletének bármelyik szaros kis kocsmájától kezdve a luxus hotelek bárjainak csillogó környezetében. A mai ajánlás az aktuális kiadásra fókuszál. Azért mert nagyon szeretem a jelenlegi dizájnt. A trianguláris forma, ami remekül kézbe fogható, könnyen lehet vele dolgozni, kellően súlyos és kellően modern. Jó. Az ital maga nem sokat változott, talán pont ez a nagyságának egyik oka? A kiszámítható jelző kicsit degradálja a konzisztens eredményét az art of distillation néven ismert skót hagyománnyal. Mi lenne ha nem úgy tekintenék a nemcsak a Speyside, hanem az egész skót single malt whisky világ legnagyobb italára, mint egy tömegtermékre hanem úgy, hogy ez a főzde bármekkora is lett, bármilyen időket is élünk mindig és mindig hű a housestyle-hoz? Nézzük így. Illatában is már klasszikus. Körte, kompót, alma és édes gabona keksz. Barátságos, biztonságos. Speyside. Ízében gyakorlatilag ugyanezek történnek. Jön a lágy és kicsit édes vonal, kerekedik a körte. Milyen könnyű unalmasnak nevezni! Milyen nehéz csak és kizárólag az állandósult saját és regionális stílus megingathatatlan képvielőjének nevezni! Hívjuk a Fiddich folyó cseppjének, hívjuk a Szarvasvölgy harmatának. Hívjuk Glenfiddichnek.

A másik mai ajánlás a szomszédban van. Glenlivet. The Glenlivet. Az örök második, amit még az sem tud lemosni róla, hogy időnként, példaul tavaly, a brit piacokon időnként átveszi a legnagyobb mennyiségben eladott skót single malt titulust a Glenfiddich-től. Ha a Glenfiddich maltot egy szubregionális entitás alapvetéseként említettünk, akkor a Glenlivet tulajdonképpen ugyanez csak szteoridon. A Glenlivet ahol a dolgok kezdődtek. A legelső. A szubrégió névadója. Persze a valóság más. Nem itt kezdődtek a dolgok, nem ők voltak feltétlenül az elsők és nem tőlük ered a Glenlivet név. De erről majd máskor. Most, hogy kontrasztot is húzzunk múlt és jelen közt, nézzünk egy klasszik 70-es évekbeli The Glenlivet 12 Year Old maltot!

Lehet lágyabb valami egy Glenfiddich 12 évesnél? Lehet. Ez a Livet az. Malátás,tiszta, florális jegyei és egy kevés száraz szalma érzet kicsit feszengőbbé teszi a körtelét megidéző Fiddich mellett. Szuper óvatos whisky, vagy szuper átlagos? Ne feledjük mi a szerepük és mitől lettek azok, amik. Stabilitás, kiszámíthatóság és klasszikus jegyek. Nem kell ide se tőzeg, se hordóhatás. Keksz kell, gabonát édesség kell, lágy alkoholfok és egy csipetnyi gyümölcs és fa. Az egyetlen érdekes vonal benne a korszakból hozott emlék, amit talán a palackban eltöltött idő tudod csak valamelyest kiemelni. Egy könnyedebb gyógynövényes vonal, a biztonság kedvéért egy csipetnyi cukrosság. Ez kissé oldfashioned stílusúvá teszi. És… ennyi.

A mai ajánlás a Speyside két hatalmasságát érintette. Lehetne hozni még jópár példát a környék nagy nevekre, de azt gondolom a fesztivált köszöntendő maradjunk a hagyományoknál. A két Grant család abban jó. Ezt bizonyítja a két ikonikus maltjuk is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük