Csak ezúttal kicsit máshogy. Vegyes érzések fogtak el, amikor megláttam az Arran Calvados (francia almapárlat) hordójában érlelt kiadását. Családom férfitagjai egykor alaposan gondoskodtak róla, hogy a szájder (cider, almabor) szótól önmagában is a falra másszak, az Angliában csúcsra járatott Scrumpy Jack bűzös illata és őrületet okozó hatása kellemetlen maradvány az emlékeim közt (tényleg agresszívvá tette az embert). Nagy lépés volt, hogy a whisky show-n voltam Calvados masterclass-on, Almaföldén, ami végül pozítív emlékeket hagyott maga után. Bár nem kezdtem tömegével vásárolni ezeket a almapárlatokat, de mindenképp izgalmas kaland volt, sikerült elvonatkoztatnom a rám hagyott rossz beidegződéseimtől. Calvados és whisky? Talán bizalmatlanok vele az emberek, ezért került be a Springbank mizéria utáni kuponos jóvátevő akciók közé az Arran kiadása is. Őszintén szólva ezért nézek rá én is a Rare Batch sorozat friss darabjára, ha már lehullott egy minta. Tetemes kedvezménnyel megéri vajon egy palack?

A színe dobozos almalé az Auchan-ből, de persze ezt sok whisky-re el lehetne mondani. A hordós, fás hatás átütő az első friss szippantásokban, amikor az érzékelés még a csúcsán tanyázik. Almás, fahéjas, parfümös és malátás finomság. Meleg pite, kelt tészta, vanília. Egészen kellemes, sőt még a végén kiürült pohár illata is tartogat jófajta szaglásznivalót.

Ízében édesség vegyül egy kesernyés csípéssel. Az illata után csalódás kicsit, nem rossz, de nem annyira különleges. Van némi kelt tésztás, süteményes krémesség itt is. A 17 év azért nem múlt el nyomtalanul, rakott le komplexitást és rétegeket.

Utóízében egy kis fehérszőlővel távozik, azon cuppogok még egy darabig, egész hosszan szállítja az alkohol a lecsengést.

Nem rossz, nem rossz, van ilyen érlelés is. Bár előzetesen nem ezt tippeltem, de az mindenképp pozitívum, hogy nem hatalmasodik el rajta a Calvados almássága, egyensúlyban marad a ragyogó Arran alapokkal. Szerintem szépen kiegészítik egymást, ráadásul ez nem finish, végig ebben ért az ital. Persze az sem mindegy milyen calvados hordó volt. Egy fiatal almapárlat nem ugyanaz, mint egy több évtizedes. Mindenesetre itt friss, üde almát érzek, nem egy ősöreg, kávé nehézségű, sötét és sűrű párlat emlékét. A hordók a Christian Drouin cégtől jöttek Pont L’Évêque faluból. Az illata különleges, az íze átlagosabb. Kellemes, tésztás, gyümis almás pite, semmi bántó, semmi durvulás, a nagyi rendes, csöndes, takaros konyhájából csak illemtudó produktumok jöhetnek. Talán hiányzik belőle valami figyelemreméltó esemény. Nem egy durva ital, egy régi hajóskapitány talán ellökné magától. Egynek jó volt, szép volt, rosszat nem tudok igazán mondani, nem is akarok, de nem hiszem, hogy nekiülnék egy teljes üvegnek – erre jutottam. Összességében inkább pozitív meglepetés, azt hiszem érdemes nézegetni a Rare Batch sorozat többi tagját is. Van valahol még boros változatom is, talán több is, amik egész jól szoktak muzsikálni a lepárló alapjain. Kár, hogy drágán mérik őket. Mint mindent… Az Arran mindenesetre folytatja a Calvados projektet, pár éve vettek 40 hordót és szétosztották az Arran és a Lagg között. Idővel majd megtudjuk mi lesz a feltöltött, most csipkerózsika álomba gurított hordók tartalmából. Na de azért egy füstös Lagg Calvados hordóban? Ejha. Abban talán meglesz az itt hiányolt plusz csavar, egy kis perverzitás, egy kis durvaság.

Whisky, calvados és puzzle, a három jóbarát

Még egy dramot azért leküldök. Egy 8 éves Arran ex-bourbon hordóból, a Douglas Laing fiatal és olcsó Provenance sorozatából. Mi probléma adódhat? Nem rossz a párlat, színében halvány, sápadt, illatában és ízében fiatalosan alkoholos, émelyítően, olcsón és túlzóan édes. Valahogy nem áll egybe és ez aligha a nyolc év hibája. Nem sikerült, talán a hordó sem tudott már igazán mit hozzátenni. Többen én sem tudok, és egyébként is, Arranról rosszat mondani… nem illik. Megesik az ilyen, maradjunk ennyiben. Talán ezt kellett volna még 2-3 évre valami jó erős sherry vagy akár boroshordóba zuttyantani és 10 éves finisheltnek eladni. Ha van ennyi felesleges pénzed, végy egy alap 10 éveset, a maradékot pedig… idd el.

Másnap reggel hűvös, hideg és nagy szemű eső, az ország keleti részein havazás, biztos csúszkálnak páran meglepett ábrázattal nyári gumikon. Lustaságom, hogy még téli kerekeken futnak az autóink, kifizetődő volt. Igaz, nem megyek sehova, kárörömöm így meddő. Csak a kertben téblábolok és nézegetem a rügyekből születő fiatal leveleket. Ahogy telnek az évek, egyre inkább csodájára járok az ilyen hétköznapi jelenségeknek.

Stílusos lenne, ha almafa lenne, de ez itt egy klasszikus szilva, amiből egykor házi kerítésszaggatót készítettek. Manapság inkább csak a tacskóink csemegéznek a terméséből

(Arran Rare Batch Serie, Calvados Cask, 17y, 52.5%, Arran Douglas Laing Provenance – Coastal Collection, 2013-2021, 8y, 46%)

Tölgyesi Norbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük