Szkeccs 21. – Feis Ile firka újragondolva

Újra tematizált Islay kör. Az alábbi jegyzetek a tavalyi Feis Ile fesztivál ideje alatt tematizált hétként futott a Dramazinon. A májusi remek idő, a koranyártól lassan alkotói pihenőre is vonuló szerkesztőség és az olvasás ismert paradigmái kicsit kevesebb lehetőséget adtak egy remek italokból álló kóstoló cikkeknek. Most zanzásítva ismét futunk velük egy kört, ezúttal egyben a Szkeccs rovat alatt. Irány Islay!

Laphroaig dolcsevíta avagy Filippinél találkozunk

Azok a 60-as évek! Azok a Laphroaig-ok! Dolce Vita minden szinten. Itália, Mastroianni, Fellini, Sophia Loren, Komár Laci és a Scampolo, a Fradi veri a Juventust, a Vasas a Hexagonal tornán végig veri a dél-amerikai kirakatcsapatokat, a Balaton a Riviéra, OAS, párizsi puccs, prágai tavasz, amnesztia az 56-osoknak, Vietnam. Volt itt minden, össze-vissza. Swinging sixties, Aston Martin..(ja, nem, az a Bowmore, majd róla később), James Bond (ja nem, az meg a Macallan, az most nem is lesz..), hippik,drogok..

Valahogy rendet kellene vágni ezekben a 60-asokban. Mondjuk egy olasz import Laffie kellő alapokat tud letenni egy Islay fesztivál tematika elején. Tessék!

LAPHROAIG 10 YEAR OLD 40% OB for FILIPPI IMPORT 60-as évek

Csukamájolaj kapszula mangó olajba mártva. A régi trükk, gyerekeknek. Esetünkben ez már erősen felnőtt dolog. Pornografikus izgalmak, minőség, tropikalitás, kibaszott oldschool Islay-stíló.

Hogy is mondta Caesar Brutusra álmában? Filippinél találkozunk..

Legyen úgy! Mert az akkor egy kurva jó Laphroaigot jelent.

Naptánc

Keveredjünk naptáncba egy Lagavulinnal, élvezzük ahogy a természet összekapcsolódik önmagával, az emberrel és talán valami terresztriálissal. A whisky Odüsszea kimagasló palackozása, ahol a Lem adta alapot a Lagavulin, a Tarkovszkij-féle víziót a Moon Import Horae Solaris széria adta.

LAGAVULIN 1988/1998 50% MOON IMPORT HORAE SOLARIS 1/1300

Elegancia és puritán tisztaság. Nem a fehérlófia, máshogyan robosztus. Csendélet gyümölcsökkel, földdel, dekanternyi füstölt olívaolajjal. Pazar(lás) meginni..

Nem lehetetlen küldetés

A Védd a várat!-játék neve Islay szigetén úgy hangzik, hogy Védd a brand neved! Azért kellett jó időben kelnünk, hogy még a nonszensz előtt legyen elég független Ardbeg a kezünkben. Ardbeg, ami Ardbeg. Nem fantázianevekbe szorított kétség.

ARDBEG 18 YEARS OLD 1993/2011 56.9% MURRAY MCDAVID MISSION bourbon cask 1/245

A grillen hal, mellette citrom füstölődik, feketeborssal jól megszórva. Remek indie Ardbeg, a modern idők lendületével, citrusos és füstös. Ja, semmi extra, de a megbízhatóság mindig nagyobb érték mint a kiszámíthatatlanság.

Unortodox tökéletlenség

Amikor épp arra van szükség, hogy más legyél mint ami vagy és kiderül, hogy abban is jó vagy. A tökéletlenségnek ható jellemváltás pozitív hozadéka egy Felföldi stílusban megénekelt Caol Ila.

CAOL ILA 15 YEAR OLD 59.1% 2002/2018 SPECIAL RELEASE OB Unpeated

Gabonás, édes, erős, alma és körte. A Felföldi. Az unortdox. Ittam már jobb unpeated Caol Ila-t. Az istállóból kiengedett csikó pár gyors vágta után nem tud mit kezdeni a szabadsággal. Egy feladatát ellátó fegyelmezett CI. Menjünk vissza az istállóba..

Belassulás

A nagyon koros Bunnahabhain maltok a legszebb ajándékai a jelen whisky helyzetének azon egyszerű oknál fogva, hogy viszonylag könnyen talál az ember 30-40, sőt időnként korosabb változatokat is. A nagyok mellett pedig legalább annyi, sőt sokkal több azon Bunnahabhainok száma amelyek mindenféle korral, mindeféle hordóból megkaphatók. Az egyik legelérhetőbb, legjobb, konzisztens vezető malt, minden formában felismerhető housestyle, a jellegzetes édes, diós, gyógynövényes jegyek. Sweet, nutty, herbacious. Ha még azt is hozzáteszem, hogy az egyik legjobb tőzegelt párlatot készít a főzde, különösen a Staiosha néven a függetlenek felől érkező kiadásokra utalva, akkor tulajdonképpen mi is a baj a Bunnával?

Semmi. Semmi baj nincs a Bunnahabhainnal. Semmi baj Bunnahabhain, itt vagyok..

BUNNAHABHAIN 35 YEAR OLD 1980/2015 47.1% Sansibar for Spirit Shop Selection sherry cask 1/165

Szivarozva merengve, a kis tálkából diót, kandírozott narancskockákat, csokoládéba burkolt mogyorót rágcsálni. Egy gyűszűnyi öreg narancslikőr..izé..Bunnahabhain..Charlieval szippantani a jóból. Öreges, lassú, klasszikus.De ki ez a japán pali a címkén?

Felnőttként ébredni

A reggeli ébredés szimbolikája, az újonnan induló nap az újjászületés élményét hordozza. A Bruichladdich reszurrekció egy kvázi véletlennek köszönhető. Az 1990-es évek végén a két piacra dobott Islay lepárló közül az Ardbeget elvitték a licitáló, boros világból érkező kis befektetői csapat elől. Maradt a Bruichladdich. Hát ha már ez maradt, megvették. A többi történelem, siker, újjászületés.Reggelire egy lekváros laddie? Jöhet.

BRUICHLADDICH 22 YEAR OLD The Laddie Twenty Two 46% OB bottled 2012

A whisky-boom reggelén, a Laddie trend csúcsán felszolgált barack tea. Vagy inkább barackfa virága..Sima és csendes, gyümölcsös és gyömbéres. Se nem tea, se nem virág. Inkább egy apricot jam light. A vaj karamellizált a piritóson. Friss Islay reggeli.

Igazodás

Hányszor és hányszor kapta már meg a Bowmore a kritikát – többnyire jogosan – arról, hogy milyen volt és, hogy nem olyan. A 2000-es évre, már 1998-99 óta azonban jól megfigyelhető egy pozitív változás. Amikor az ember a Bowmore főzdéjében vizitál akkor messze a legautentikusabb, legoldschoolabb(sic) lepárlója. Egészen addig a pontig amíg jön a telefon valami nagy központból, hogy ezt és ezt elvisszük és így fog később kikerülni a nyilvánosság elé. Addig viszont a Bowmore maga a régi iskola Islay szigetén. Ez a legnagyobb drámája a Bowmore-nak. De ugyanez megfigyelhető a Highland Park esetében. Nehéz megérteni valakit ha már csak úgy kerül eléd mint egy felcicomázott bohóc. Addig viszont észre kell venni ha őszintén megnyilvánul. Mint alább ez a kis tizennégy…

BOWMORE 14 YEAR OLD 2002/2016 50% HUNTER LAING OLD MALT CASK refill hogshead #12765 1/341

A szó amit keresünk: pristine azaz a hajdani, a tiszta, a szűz, amihez igazodni érdemes. A skót mezcal. Modern Bowmore, nem a régi tropikális de ez már egyértelműen a visszatérés. És..csak azt tudom, hogy ő még csak most tizennégy..

Túlontúl

Ez meg a tizenhárom.. Angyalföldi Heléna. Leszállhatnak-e angyalok a Tripoliszba? Ha oda nem, akkor is csak azért nem mert épp Islay déli részein lógatják a lábukat, figyelik hogyan építi vissza az ember azt amit maga rombolt le. Az angyalokat igazából nem érdekli, hiszen ők tudják, hogy mit hagytak ott nekünk, halandóknak.

PORT ELLEN 34 YEAR OLD 1978/2013 13th Release 55% OB Special Release 1/2958

Nagyon, nagyon jó whisky. Keresnék valami koszosat, régit..valamit amiről tudom, hogy ez portellen..de valahogy túl rendben van. Létezik, hogy az ember kicsit húzza a száját egy pazar PE kapcsán? Elveszhet a sárm a tökéletességben? Valami ilyesmi. Túl igen,túl nem. Lehet erről szól?

Úton

E tökély után szükség van valami kevésbé tökéletesre, hogy tudjuk hol a helyünk. Vagy hová tartunk. Haladjunk egyelőre a Kilchomannal.

Mondhatnánk azt is, hogy tulajdonképpen visszatekintve az alább kóstolt megjelenésre, a Kilchoman hű maradt önmagához. A rengeteg “kaland”, a napjainkban is zajló hordótáncok kellő lehetőséget adnak arra, hogy felmérje a főzde, hogy merre tovább. A lepárló lassan közelebb lesz a húsz évhez mint a tizenöthöz, így lassan aktuális lenne a Kilchomant a helyére tenni. Le kell ülni és át kell gondolni, hogy betölti, betöltötte-e eddigi szerepét a Kilchoman és milyen irányba érdemes tovább vinni a házat. Persze ez nem a mi feladatunk, nekünk maradnak a palackozások amik megítélésem szerint a főzde történetének ezen a pontján azon a határon billegnek, hogy felnőjenek-e vagy egyfajta progresszív sminkbe öltöztetett kitörési taktikát válasszanak. Ehhez mérten az Inaugural újraértelmezését is érdemes elvégezni, hátha tudunk valami spirituális kapaszkodót, esetleg realitást ráhúzni a témára. Nekem most szimbolkiusabb ez a cucc mint valaha volt. De állást foglalni nem lehet belőle. Azért jó volt visszanézni rá, hiszen mégis csak előttünk nőtt fel..

KILCHOMAN INAUGURAL RELEASE 46 % OB Bottled 2009 1/8450

Mit írják? Karakterek amiket unalomig ismer mindenki. És ezzel kezd a Kilchoman. Pedig mennyire vártuk, emlékszem. És igazából örültünk is neki. Pont ez a kiszámíthatóság adta az örömöt. Hogy ez újra Islay. Mégis…Több mint tíz év távlatából visszanézve vállalható vélemény, hogy ez a Kilchoman baba a történelmi pillanatát egy biztonsági játékra cserélte. Támogatott, várt, bizonyított, olajos és édes, kezdésnek remek, alapvetésnek nem túl izgalmas. Ittál már bármilyen nem smink élt Kilchomant? Na akkor helyettesítsd be ide a jegyzeted, ez is olyan.

Nem volt rossz kicsit újra átélni ezen dramok többségét.

Valójában még csak Feis Ile sem kell, hogy az ember egy jó Islay kört össze hozzon a poharaiba.

N.-Barman’s Choice