Szkeccs 2. – ‘More,’more and’more!

Két Authentic(usnak mondott) Bowmore és egy halas cucc. Ismét.

Középutas kiválóság

Nehéz terhet cipel a szerencsés, akinek megadatott nagy Bowmore-okat kóstolni. Nem egyszerű szabadulni a múlt nagyszerűségétől ha a jelen középszerű. De már látható a fény az alagút végén talán, pláne ha a világ egyik legjobb független palackozója szállít pár kortárs példát erre Islay fővárosából. Cadenhead’s Authentic Collection Bowmore. Maradva a szótekerésnél, az Authentic számomra mindig is közepes minőséget hozott döntően. Lássuk napjaink Bowmore-jával mit tudnak! Olajos, talán méginkább ecetes kishagyma vezeti fel, savanykás tőzeg, ez lesz az, a fiatal peated maltok iránya. A 17 év ugyan ellentmond annak, hogy fiatalnak nevezzem, de győz a tapasztalás. Vágott fű frissessége, citrusok, diszkréten emelkedő földes jegyek. Megbízható aromák. Ízben maradunk a kaszált mezőn, tőzeg a szomszédban, édes bors, babér olaj. Könnyed Islay malt. A Bowmore az az ital napjainkban ami igazán alkalmas arra, hogy az ember felmérje, hol is tart, hogyan is ítél meg egy maltot. Ezt a 17 évest a poharamban egyesek kiválónak, egyesek középszerűnek ítélik. Bár az egyrészt-másrészt véleményekről az járja, unalmasak és szánalmasak, én most mégis maradok a középúton. Egy remek ital, ami ha a mindennapok Bowmore-ja titulusra hajt, megnyerte. Ha így marad a stílus, már csak egy egészen picit kell ”múltba néznünk” vagy ”reklamálnunk”. Egyszerű, modern Bowmore. Earthy – salty – smoky. Ügyes kis dram volt ez. (Bowmore 2001 17yo 53.8% Cadenhead’s Authentic Collection bourbon hogshead 1/270)

N.- BC

Kortárs retrográd

Legalább annyira ellentmondásos mint a jegyzet címe. Ebben a formában passzol az előző Bowmore megosztó kihívásához. A magam részéről azonban most határozotabb a véleménye. Remek! A különbséget az a krémesség emeli ki amitől ez a Bowmore nem lötyög az ember szájában, nem illeg-billeg, hanem kitölti a neki rendelt helyet, kényelmesen elhelyezkedve abban. Bár illatában szégyenlősen kezd, és a tengeri (ha úgy tetszik maritime) jegyek mellé szénpor adja az identitást. Az idő felsegíti a visszafogott kezdés adta gyors ítélkezés szőnyegéről. Már egyenesen áll a szőnyeg szélén. Felrobbannak a gyümölcsös aromák, régi időket idéző tropikális jegyek. Citromos piskóta és fehér bors. Füstölt makréla, füstölt kagyló, és ami vele jár, só. Az a tipikus tengeri sós víz aminek az emléke napok múlva is ott marad az ember orrában, nyelvén, a bőrén. Komor kis füst és klasszik mangós-déligyümölcsös zamatosság. Folyékony fuzionális gasztronómia. Tengeri herkentyűk a gyümölcssalátán. Lecsengésben még kellemes medicinális jegyek. Islay as it should to be. Bowmore as it should be.(Bowmore 2002 15yo 54.3% Cadenhead’s Authentic Collection bourbon hogshead 1/288)

N.- BC

Absztrakt Ardmore az Archívumból

Ha a Bowmore illeg-billeg és ezért kihívás értelmezni kvalitás szempontjából, az ismertségét a 21.századnak köszönhető Ardmore-ra ez méginkább igaz. Ardmore-t akkor igyunk, ha a földön akarunk maradni önnön remekünkkel szemben, amit akkor érzünk amikor elhisszük, megy ez nekünk, ez a single malt whisky profilozás. Ardmore-t az igyon, akinek képességei közt szerepel a belátás, a revidiálás és az értelmezés józansága. A címke és a palackozó jól ismert, megadja a szimpátiát, ami részemről többnyire meg van ezen malt kapcsán. Egyszerű és bonyolult, ezen kettősség miatt csatlakozott ma a két billegő Bowmore mellé partnernek ez a whisky. Füves kezdés, a gabona azon jegyei amik sokszor emlékeztetnek ázott kartonpapírra. Többször megfigyelhető a nagy Inverness környéki Diageo lepárlók fiatal maltjainál, mint pl Teaninich, vagy Glen Ord. Aszpirin kesernyéssége, földes tőzegesség, fűszeres aromák. Egy szép, szinte viaszos textúra. Szabókréta. Nedves újságpapírral tábortüzet gyújtani, amire frissen kaszált fűnyalábokat dobunk. Hosszan tartó lecsengés. Elvont egy dram.(Ardmore 1999 19yo 55.8% Archives-Fishes of Samoa american oak barrel #801661 1/185)

N.- BC